A Blog a Tollforgató Irodalmi, Történelmi, Művészeti, Poltikai Lapcsoport - Archivált Világ kiegészítése, párhuzamos oldala. A közleményeket, rendezvényajánlatokat küldd a vegyeshirdeto@gmail.com -ra. "Bátran légy tenmagad, akárhogy ráncigálnak vezérnek lássanak bár, vagy muzsikus cigánynak. Fölemel tisztelettel a világ, vagy legyűr, A porban, a páholyban az vagy, ami belül!" / Benjámin László /
2010. január 29., péntek
X. Ifjúsági Művészeti Fesztivál
2010.01.24. | Aktuális pályázatok, kultúra, művészet
A kiállítás célja:
A tehetséges alkotók műveinek és a szakkörök, felkészítő tanárok munkájának
megismertetése, elismerése.
Pályázati feltételek:
- A pályázaton részt vehet 14 éves kortól, minden középiskolás tanuló.
- A művek témáját, műfaját és technikáját a pályázó tetszése szerint
választhatja meg.
Nevezési kategóriák:
Képzőművészet
- Festészet (olaj, akvarell kollázs, vegyes technika stb.)
- Grafika (bármilyen sokszorosított, vagy egyedi alkotás)
- Szobrászat (kisplasztika, dombormű, érem stb.)
Iparművészet
- Textil, tűzzománc, bőr, üveg stb.
Fotóművészet
- Színes vagy fekete-fehér technikával készült fotók, digitális fényképek
(Fotópapírra történő jó minőségű nyomatot is elfogadunk)
Beadás:
Egy pályázó maximum 5 művel pályázhat A sorozatok maximum 4 darabból
állhatnak, egy sorozat egy műnek számít. A Fotóművészeti kategóriába tartozó
sorozatból a kiállításhoz 1-1 kép kiemelésének, és a sorozat megbontásának
jogát a zsűri fenntartja.
- A festészeti, grafikai, fotóművészeti alkotásokat keretezve, paszpartuzva,
kiállításra előkészítve fogadjuk el. A paszpartuval ellátott alkotások
szabványmérete 50 x 70 cm.
- A plasztikák, iparművészeti tárgyak maximális mérete: 50 x 50 x 50 cm.
- A textilképek mérete szabadon választott.
- A fotók hosszabbik oldala maximum 40 cm, de 15 cm-nél rövidebb nem lehet.
Kérjük, a keretezett alkotásokat szíveskedjenek akasztóval ellátni.
A jelentkezési lapon és amennyiben a pályamű engedi, kérjük az alábbi
adatokat szíveskedjenek feltünteti:
1. A beküldött alkotások kategóriája, címe, technikája
2. A pályázó neve
3. A pályázó életkora
4. A pályázó elérhetősége (címe, telefonszáma)
5. A pályázó iskola vagy szakkör neve, címe, telefonszáma
6. A felkészítő tanár neve
A beérkezett pályaműveket kiállítjuk és a zsűri javaslata alapján a
legjobbakat kategóriánként díjazásban részesítjük, ezért várjuk a pályázókat
a kiállítás megnyitó ünnepségére.
Valamennyi díjazott alkotást egy katalógusban megjelentetjük.
Valamennyi pályamű beküldési helye:
Kondor Béla Közösségi Ház
1181 Budapest, Kondor Béla sétány 8. Tel: 291-6564, 290-2863
A pályamunkák beérkezésének határideje: 2010 . március 12
Jelentkezési lap a czinczky@kondorkh.hu vagy akondorkh@kondorkh.hu
e-mailcímen igényelhető, valamint ahttp://www.kondorkh.hu weboldalról
letölthető.
A Képző- és Iparművészeti kiállítás megnyitó és
díjkiosztó ünnepségének várható időpontja:
2010. április 13., kedd 17.00 óra.
A Fotóművészeti kiállítás megnyitó és
díjkiosztó ünnepségének várható időpontja:
2010. május 4.,kedd 17.00 óra.
Helye: Kondor Béla Közösségi Ház (1181 Budapest, Kondor Béla sétány 8.)
Megközelíthetősége: a 3-as metró
Kőbánya-Kispest végállomásától, a 136 E busszal - 7. megálló.
Az alkotásokat személyesen kérjük behozni Czinczkyné Fejes Mónika
programfelelősnek.
A postai úton elküldött alkotások elvesztéséért, sérüléséért felelősséget
nem vállalunk, amennyiben mégis így adják fel, kérjük a biztonságos csomagra
ráírni:
Ifjúsági Művészeti Fesztivál, Képző-, Ipar- vagy Fotóművészeti pályázat
A képző- iparművészeti pályázatra beküldött alkotásokat 2010. május 3-án,
hétfőn, 8.00-17.00 óráig lehet átvenni, a fotóművészeti pályázatra beküldött
alkotásokat 2010. június 7-én, hétfőn, 8.00-17.00 óráig lehet átvenni
Czinczkyné Fejes Mónikától - telefonon történt egyeztetés után.
Dr. Barsi Ernő néprajzkutató előadása
muzsikálni, sem tanítani, sem írni.
Szeresse mindenki az övéit, saját népét
és értékeit, hogy a másokét is
szeretni tudja."
Élő internetes közvetítés határok nélkül. Vegyen Ön is részt Dr. Barsi Ernő néprajzkutató előadásán!
"Szeretet sugározzon mindenüvé"
Dr. Barsi Ernő néprajzkutatóval beszélget Dr. Lanczendorfer Zsuzsanna és Gülch Csaba
Dr. Barsi Ernő főiskolai tanár, zenepedagógus, zenetörténész, néprajzkutató az idén ünnepli 90. születésnapját. Az előadásán életútjáról, hitvallásáról mesél.
2010. január 31. vasárnap, 16.00 óra (közép-európai idő)
Regisztrált felhasználóinknak lehetőségük van kérdéseket feltenni.
Élő internetes közvetítés.
Az élő internetes közvetítés és regisztráció elérhető:
www.magyarelet.hu
Kérjük továbbítsa levelünket barátainak, ismerőseinek, kollégáinak, hogy még többen vehessünk részt a társalgásban!
Üdvözlettel:
Magyar Kultúra Kiadó
www.mkkiado.hu
Küldd el írásaidat!
Együtt egy drogmentes Magyarországért mozgalom
Az alábbi érdekes hírt találtuk az interneten:
Drogellenes kampányban való részvételre buzdítja Diego Maradonát az uruguayi elnöki posztra pályázó Jose Mujica.
"Ismeretes, hogy Diego sokáig küzdött függőségével, és ha beszélne erről, az nagy hatással lenne a fiatalokra" - jelentette ki kedden a jelölt.
Az argentin szövetségi kapitányt - még aktív játékosként - azért küldték haza az 1994-es világbajnokságról, mert kábítószert találtak a szervezetében. Később, visszavonulása után előfordult, hogy túladagolta magának a kokaint, de saját bevallása szerint 2007 óta "tiszta".
Forrás: mti
Mit szóltok hozzá? A véleményeteket írjátok meg a helembai@drogmentes.hu címre.
Üdvözlettel:
Helembai Ildikó
Együtt egy drogmentes Magyarországért mozgalom
"A boldogsághoz vezető út megköveteli, hogy jó példát mutassunk másoknak." L. Ron Hubbard
Drogmentes Magyarországért Maraton
Mégis Magyarországon a gyermekek 93%-a egyáltalán nem részesül drog-
felvilágosításban.
Mindegyikünk érdeke és felelőssége, hogy ez a tendencia megforduljon!
Az Együtt egy drogmentes Magyarországért Mozgalom célja, hogy minél több gyermek tudja meg az igazságot a drogokról.
Eredményeink:
378 bekapcsolódó település
1188 csatlakozott iskola
65 000 drogfelvilágosító előadáson részt vett gyermek
75 000 drogellenes aláírás felnőttektől
310 000 kiosztott drogfelvilágosító füzet
1500 támogató híresség és tisztségviselő
Védnökeink többek között:
Mága Zoltán, Erdei Zsolt, Katus Attila, Sípos Péter, Növényi Norbert, Janics Natasa, Görbitz Anita
Támogassa adója 1%-ával az Együtt egy drogmentes Magyarországért Mozgalmat!
Héliosz Alapítvány (Közhasznú)
Adószám: 18073843-1-42
http://www.drogmentes.hu
2010. január 20., szerda
Régi Magyar Könyvtár
ELÕSZÓ | ||
Az õ munkáikban találtató könyvészeti adatokat, valamint a Cornides Dániel, gr. Teleki Sámuel és gr. Széchenyi Ferencz könyvtárainak egészben vagy részben megjelent s némely más könyvtárak kéziratban lévõ czímtárait használva szerkesztette s adta ki Gyõrött 1803-ban SÁNDOR ISTVÁN «Magyar könyvesház» czímû munkáját, melyben a magyar nyelvû nyomtatványokat 1533-tól bezárólag 1800-ig idõszaki rendben röviden elõsorolja. Ez volt elsõ s ez maradt maig egyetlen egy magyar könyvészeti kézikönyvünk, mely az ujabb idõben annyira megritkult s oly keresetté vált, hogy többszörös áron is nehezen lehetett megszerezni.
Ha méltó elismeréssel tartozunk is SÁNDOR ISTVÁN-nak, ki akkori irodalmi viszonyaink közt annyi nehézséggel küzdve megalkotta a magyar könyvészet ez alapmunkáját, mégis, a nélkül hogy a valódi érdemet kissebbítnõk, ki kell mondanunk, hogy e munkában sok a hiány, sok a pontatlanság, föltünõ tévedések is találhatók, s ennél fogva az a tudomány mai álláspontjának és követeléseinek nem felel meg. Vannak ugyanis abban fölhozva oly munkák, melyek nyomtatásban soha nem jelentek meg, néhány latin könyv magyar nyomtatványnak van kiadva, több kivált XVI. századi munkánál az iratás éve hibásan nyomtatási évnek van fölvéve, azon egy munka két külömbözõ czím alatt van leírva, a nyomtatási években gyakran találkozunk egy századnyi, több vagy kevesebb évtizednyi, s még inkább évszámbeli vétséggel, még a szerzõk neveiben is fordul elõ néhány tévedés, a nyomtatási hely néhol mellõzve, néhol hamisan van adva, a hely és év nélkül megjelent könyvek meghatározása meg sincs kisértve stb. Mind e hiányok s tévedések menthetõk ugyanazzal, hogy Sándor Istvánnak akkor még, midõn hazai könyvtáraink legnagyobb részében a buvárkodás oly nehéz és csaknem lehetetlen volt, kivált a ritka régibb nyomtatványokból igen kevés foroghatott kezében, és így õ régibb iróink s különösen a kéziratban használt hibás és pontatlan czímtárak botlásait, ha a példányokat nem láthatta, ki nem kerülhette: de minél inkább gyarapodott irodalomtörténeti ismeretünk, minél több uj meg uj adat került napfényre, minél több tévedést lehetett kimutatni és helyre igazítni, annál föltünõbbekké válván az elõbb észre sem vett hiányok és botlások, annál élénkebbé kellett lenni az óhajtásnak, bár valahára mutathatnánk föl a tudomány mai szinvonalán álló, nemzeti irodalmunk méltóságának megfelelõ magyar könyvészeti kézikönyvet.
A legujabb korban, midõn TOLDY FERENCZ magyar irodalomtörténeti nagy becsû munkái és tanulmányai, s mások, mint LUGOSSY JÓZSEF, gr. KEMÉNY JÓZSEF, RÉVÉSZ IMRE, FRAKNÓI VILMOS, EÖTVÖS LAJOS többnyire folyóiratokban szétszórt könyvészeti közleményei mind több ismeretlen adattal s számos kétes kérdés eldöntésével gazdagították e szakbeli irodalmunkat, midõn könyvtáraink rendezésére s azok kincseinek használhatókká tételére országszerte oly örvendetes mozgalom indult meg, elérkezettnek mondhatjuk az idõt, hogy avatott szakembereink nemzeti irodalmunk egyes ágainak tudományos vizsgálatát, régi nagy iróink munkáinak, szellemi irányának és hatásának birálati tanulmányozását tegyék föladatukká, és így nemzeti mívelõdésünk multját teljes valóságában s igazi világításban állítsák a nagy közönség elébe. E czél elérhetésének pedig egyik fõfeltétele, egyik legfontosabb segédeszköze a lelkiismeretes pontossággal szerkesztett, lehetõleg teljes és hibátlan magyar könyvészeti kézikönyv, melynek szüksége ugy a tudományos irodalom mûvelõire mint a könyvtárak kezelõire nézve ma már igazán égetõ.
Régen éreztem magam is egy ily megbízható kézikönyv hiányát, midõn az 1859 végén alakult erdélyi muzeum-egyesület könyvtárnokának megválasztatván, a gróf Kemény József nagybecsû hagyatékából és az erdélyi hazafiak tömeges adományaiból alakult s csakhamar 20,000 kötetre szaporodott, s ma már mintegy 40,000 kötetbõl álló erdélyi muzeumi könyvtár czímtározásával és rendezésével foglalkoztam. Az ezen munka közben szerzett tapasztalatok ébresztették föl bennem a gondolatot, hogy magyar könyvészeti irodalmunk hiányait pótolni, tévedéseit kijavítni igyekezzem, s e végre minden általam megkapható magyar könyvrõl teljes betûhív czímmást vegyek, kimerítõ könyvészeti leirást szerkeszszek, és azt a szükséges tudományos jegyzetekkel kisérjem.
Azonban mindjárt a munka kezdetén be kellett látnom, hogy ily modorban szerkesztett magyar könyvészeti kézikönyv megirása, a legujabb korig lehozva, egyes ember erejét fölülmúló vállalat. Azért csak irodalmunk régibb korszakára szorítkoztam, csak a bezárólag 1711. évig megjelent magyar könyvekre terjesztettem ki kutatásaimat, nehogy, a köz példabeszéd szerint, sokat akarva markolni keveset szorítsak. Elégnek tartottam, ha a magam elébe tûzött föladatot szerencsésen végrehajthatom; külömben is meg voltam gyõzõdve, hogy ifjabb irói nemzedékünk tehetséges tagjai közül akadni fognak, kik a megkezdett munka folytatására erõt és kedvet éreznek magokban, a kik kitartó szorgalmának sikerülni fog megkezdett munkámat befejezni, s egy teljes magyar könyvészeti kézikönyvvel az európai tudományos világ figyelmét nemzeti szellemünk legigazabb kifejezõje a magyar irodalom iránt felkölteni s annak részére a megilletõ elismerést kivívni.
Már 1860-ban megkezdett czímmás-gyüjteményem szaporítása s illetõleg az erdélyi muzeumi könyvtár számos régi magyar csonka példányának meghatározhatása végett legelsõ gondomnak tartottam a kolozsvári róm. catholicus, reformatus és unitárius fõiskolák, valamint néhai gr. Mikó Imre, néhai b. Radák Istvánné s néhai Mike Sándor régi magyar könyvek ritka példányaiban gazdag sõt egyetlen példányokkal is dicsekedhetõ könyvtárait átvizsgálni s czélomra fölhasználni. A mint ezzel készen voltam, kiterjesztettem kutatásaimat az erdélyi közkönyvtárakra, a maros-vásárhelyi Teleki-, gyula-fejérvári Batthyány- s a szebeni Bruckenthal-könyvtárra; utóbb Erdélyt, a régi magyar könyveknek annyi dulás után is gazdag kincstárát, minden irányban beutazva, átkutattam kevés kivétellel a külömbözõ felekezeti fõiskolák és gymnasiumok, a kolostorok és egyes fõúri családok könyvtárait. E munka közben, míg czímmásaimat ujabb meg ujabb fölfedezésekkel reményem fölött szaporodni láttam, egyszersmind a legnagyobb örömmel tapasztaltam, hogy a hazafiak mily elõzékenységgel támogatnak fáradozásomban s mily szives készséggel járulnak legbecsesebb és legritkább darabjaik fölajánlásával az erdélyi muzeumi könyvtár gyarapitásához.
Czímmásaimat, melyek közt nem egy általam fölfedezett egyetlen példány leirása fordult elõ, siettem idõnként közölni TOLDY FEENCZ-czel, kinek hatása ébresztette s ápolta lelkemben a nemzeti irodalom iránti lelkesedést és könyvbuvárlati szenvedélyt, óhajtva, hogy adataimat általa fölhasználva s a tudomány elõvitelére munkáiban minél elébb közforgalomba hozva láthassam, közöltem Lugossy Józseffel, a széles ismeretû könyvészszel s szenvedélyes gyüjtõvel, ki ritkaságokban gazdag könyvtár birtokosa, közöltem a legszivesebben az irodalom minden emberével, ki törekvésemrõl s gyüjteményemrõl értesülve lévén, egy vagy más régi magyar könyvet vagy valamely egyes iró összes munkáit illetõleg adatokért s fölvilágositásért hozzám fordult.
TOLDY, LUGOSSY s több tekintélyes tudósunk, munkám értékét akkor bizonyosan túlbecsülve, már korán kezdettek buzdítni s ösztönözni, hogy jegyzeteimet sajtó alá rendezzem és közzé tegyen: én azonban, minél inkább nõtt kezem alatt az anyaghalmaz, annál inkább éreztem, mennyire távol vagyok még a végczéltól, s évek során át folytattam kutatásaimat, hivatalos teendõimtõl szabad szünidõmet, az erdélyi ref. tanárok évenkénti vidéki értekezleteit, a magyar történelmi társulat kirándulásait, olykor az orvosok és természettudósok közgyüléseit is alkalmul használva, hogy egy-egy vidék könyvtárait czélom szempontjából átvizsgálhassam. A legközelebbi években pedig, a fõvárosban olykor hetekig idõzve, teljesen bevégeztem hazánk leggazdagabb három könyvtárának, a magyar nemzeti muzeum, a magyar tud. Akadémia és a magyar kir. egyetem könyvtárainak, éveken át folytatgatott átbuvárlását. S csak 17 évi fáradozás után, midõn már kolozsvártól Szebenig, Brassóig, Máramaros-Szigetig, Késmárkig, Pozsonyig, Szombathelyig, Szegedig hazánk néhány száz könyvtárában nem a czímtárakat, hanem magokat a könyveket gondosan átforgattam, – mi nélkül több eddig ismeretlen példány tovább is homályban lappangva maradt volna, – határoztam el magamat, hogy az illetékes körökbõl annyiszor megujított sürgetésnek eleget tegyek, s munkámat a magyar tudom. Akadémiának fölajánljam.
Az Akadémia a munka kiadását elfogadván annak sajtó alá adatásáról rövid idõn intézkedett: azonban a terjedelmes könyv nyomtatása, részint a szükséges uj betük öntetése, részint a többszöri gondos javítás miatt, melyet kolozsvártt magam végeztem, részint közbejött nyomdai munkatorlódás következtében csak lassan haladhatott s két évnél több idõbe került. Ezzel azonban a munka csak nyert; a mennyiben annak legbecsesebb adatai éppen azon igen ritka vagy egyetlen példányok leirásaiban fordulnak elõ, melyeknek ismeretéhez csak e legutóbbi két év alatt jutottam, s melyeket külömben vagy föl sem vehettem, vagy csak csonka példányokat látva, kellõen le nem irhattam volna, így pedig még a magok helyére vagy a toldalékba beigtathattam.
Nagyon jól tudom, hogy majdnem 20 évi lelkiismeretes fáradozás után sem adhattam hiánytalan munkát, mire egyes ember ereje és ideje, kivált ha hivatalos teendõkkel is el van halmozva, nem elégséges; érzem, mily sajnos rám nézve, hogy hazánk több tekintélyes könyvtárában, – hogy csak az esztergomi, kalocsai s zágrábi érseki könyvtárakat említsem, – buvárkodni érkezésem nem lehetett, és igy az említett s néhány más könyvtár legritkább darabjairól csak ügybarátaim szivességébõl nyerhettem tudomást. De igy is megnyugtat az az öntudat, hogy ha mindent nem tettem s nem tehettem, annyit minden esetre tettem, s e czélért annyi idõt, fáradságot s költséget áldoztam, mennyit hazánkban elõttem senki sem; így is adtam oly munkát, mely a régi magyar irodalom bármely ágával foglalkozó szaktudósnak, a magyar irodalom tanárainak, a könyvtárak kezelõinek, a könyvkedvelõknek és gyüjtõknek hasznos szolgálatokat tehet, melynek adataira a jövõ kor is biztosan építhet.
Munkám szerkesztésében nem is annyira a teljességre, – mely ilynemû dolgozatnál a szó szoros értelmében lehetetlenség, – mint a megbizhatóságra, hitelességre s a használhatóságra fektettem a fõsulyt. Éppen ezért jelöltem ki az egyes könyvek általam látott példányainak lelhelyeit is, hogy leirásom valódiságát ezzel is igazoljam, s hogy az egyes könyveket tanulmányozni vágyó szakember tudhassa, hova forduljon érettök; a mi nélkül az irodalom és tudomány emberei, a gyakorlati életre nézve, a legpontosabb könyvészeti leirásnak is vajmi kevés hasznát vehetnék. A lelhelyek följegyzését azért sem tartottam mellõzendõnek, mert csak ez által véltem biztosan tájékozhatni az olvasót, mely könyveket tartson egyetlen egy, igen ritka, kevésbbé ritka vagy gyakran elõforduló példányoknak.
A czímmásokat egész terjedelmökben betûhíven adtam, a nyomtatás helyét, évét, a könyv alakját, a levelek vagy lapok számát pontosan följegyeztem, a névtelenül vagy álnév alatt kiadott könyvek szerzõit, a mennyire lehetett, kinyomoztam, a hely és év nélkül megjelent munkák nyomtatási helyét összehasonlítás utján, nyomtatási évét a rendelkezésemre álló adatok és érvek által meghatározni törekedtem, leirásaimhoz, a hol szükségesnek láttam, jegyzeteket csatoltam, melyekben a mûvek tartalmának és belbecsének birálatába nem bocsátkozva a könyvészeti birálat korlátai közt tartottam magamat s régibb tekintélyesebb iróink e téren elkövetett fõbb tévedéseit kimutattam, végre a munkához kimerítõ névmutatót mellékeltem, melyben minden egyes könyv rövid czíme a szerzõ, forditott munkáknál mind a szerzõ mind a forditó neve alatt, a névtelen munkák a czím vezérszava alatt, a nyomtatási helylyel és évvel együtt föl vannak véve, s ki van jelölve a folyó szám, mely alatt a leirás olvasható.
Kézikönyvem nagy figyelmet s gondos vigyázatot kivánó szerkesztésében, bár mennyire igyekeztem is, nem voltam képes minden hibát, tévedést kikerülni, melyeket, minthogy csak az illetõ ívek kinyomtatása után vettem észre és igy ki nem javíthattam, ezennel kijegyzek, szivesen kérve az olvasót azok elõleges kiigazitására.
a) Munkácsi János Tóbiás élete czímû bibliai költeményét, melynek csak egy czímlaptalan csonka példányát láttam, elnézésbõl kétszer is fölvettem, év nélkül a XVI. századra, 338. sz. alatt, mely törlendõ, és helyesebben év n. a XVII. századra 1618. sz. alatt.
b) A 401. sz. alatt Hodászi Lukácsnak Báthori István fölött 1605-ben tartott halotti beszédét, melynek példányát nem láttam, SÁNDOR PÉTER megbizhatóbb tudósitása szerint Debreczenben 1615-ben jelent meg.
c) A 702. sz. alatti jegyzetemben, mely I. Rákóczi Györgynek fia számára irt, s Gy.-Fejérvárt 1640-ben latinul kiadott, de SÁNDOR ISTVÁN szerint ugyanott s ugyanakkor magyar fordításban is megjelent «Oktató intés»-éröl szól, tévedésbõl idéztem a fejedelemnek nagyobbik fiához intézett s Gyula-Fejérvártt 1638-ban latinul kiadott Instructiójának latin czímét, azzal a latin praefatio 1640-re szóló keletével együtt, mely nem tartozott s nem tartozhatott az 1638-ban megjelent Instructióhoz, hanem I. Rákóczi Györgynek kissebbik fiához Zsigmondhoz 1640-ben intézett s ugyanakkor ki is nyomtatott Instructiójában olvasható.
d) A 789. sz. alatt SÁNDOR ISTVÁN hitelére fölvettem Debreczen. 1647-re a Bocskai Ferencz fölött tartott halotti beszédet; minthogy a kinyomtatás elõtt elkerülte figyelmemet SÁNDOR ISTVÁN tévedése, ki az általa adott czímet a Bocskai Ujlaki Ferencz fölött tartott s Debreczenben 1674-ben (nem 1647-ben) nyomtatott «Halotti pompa» czímébõl ferditette el, melyet az általam látott példányok után 1158. sz. alatt helyesen fölvettem és leirtam. E szerint a 789. sz. törlendõ.
e) Az 1109. sz. alatt hibásan vettem föl hely nélkül 1760-re Gorup Ferencz gyõri püspök Misérõl irott könyvét, melyet egy példányban sem láttam s csak Czeglédi István 1670-ben nyomtatott «Dágon ledölése» czímû munkájából ismertem, melyben Gorup e munkája lapról lapra (1–96 lap) idézgetve s czáfolva van. Czeglédi emlitett munkáját figyelmesebben olvasgatva, csak a közelebbi napokban vettem észre, hogy Czeglédi Gorup kérdéses munkájának «Eleven kútfõ» czímét is megemlíti. Ezen «Eleven kútfõ» pedig, melynek ma egy példánya sem ismeretes, mint Szõllõsi Mihály Bajnok Dávidka czímû s Kassán 1668-ban nyomtatott munkájában 442. l. irja, Bécsben 1662-ben jelent meg, s általam éppen ezen idézet után, a szerzõ Gorup neve nélkül, melyrõl Szõllõsi nem emlékezik, föntebb a 983. sz. a. Bécs. 1662-re helyesen föl volt véve. Tehát az 1109. sz. törlendõ.
f) Az 1313. sz. a. hibásan áll Illyés István Illyés András helyett.
g) Az 1582. sz. alatt Ötvös Mihály Ötvös Miklós helyett.
Ezen tévedéseim kijelölése után az ügy érdekében bizodalommal kérem föl irodalmunk minden barátját, különösen a könyvtárak birtokosait és tisztviselõit, legyenek szivesek engem a munkámban netalán elõforduló más hiányokra és tévedésekre is figyelmeztetni, az általam nem látott vagy csonka példányok után kellõen le nem irhatott régi magyar könyvek példányainak hol létérõl akár magán uton akár a “Magyar Könyv-Szemle” mint szakközlöny lapjain értesítni, és igy kézikönyvem teljesebbé, hibátlanabbá tételére segédkezet nyujtani. Én ugyanis munkásságomat e téren befejezettnek nem tekintem, sõt folytonosan igyekezni fogok az eddig elért eredményeket gyarapitani. S hogy fáradságom ezután sem lesz sikertelen, igazolni fogja a munkám kinyomtatása után, a legközelebbi szünidõ alatt, a mikházi kolostor, a szászvárosi ref. gymnasium, az eperjesi ev. lyceum és az alsó-sebesi kolostor könyvtáraiban tett fölfedezéseimrõl közlendõ tudósitásom, melyet, valamint ezutáni kutatásaim eredményeit, a “Magyar Könyv-Szemlé”-ben fogok közzé tenni.
Bizvást merem reményleni, hogy éppen munkám megjelenése következtében fog hazai könyvtáraink gondos átkutatása nagyobb mérveket ölteni, s ha e reményeim teljesültével az én munkám túl leend szárnyalva s annak ujabb, teljesebb kiadása válandik szükségessé, azon én fogok legõszintébben örvendeni: mert meg vagyok gyõzõdve, hogy egy-egy XVI. és XVII. századi magyar munka, melylyel õseink az Európát akkor foglalkoztató szellemi küzdelemben tevékeny részt vettek, a magyar név becsületét a mívelt világ elõtt nem kevésbbé emeli, mint az általok ugyanakkor a szabadság és nemzetiség érdekében vívott egy-egy ütközet véres dicsõsége.
Hátra van még leróni a legõszintébb hálatartozásomat mind azoknak, kik könyvtári buvárlataim alkalmával a legszivesebben fogadtak és közremunkálásukkal segitettek. Az országos közkönyvtárak tisztviselõi, a felekezeti fõ- és középiskolák igazgatói és könyvtárnokai, a püspöki, káptalani, papnöveldei és kolostori, valamint a magán családi könyvtárak birtokosai és kezelõi, kiknek részérõl mindenütt és mindig megtisztelõ bizodalmat és szives elõzékenységet voltam szerencsés tapasztalni, s mind azon ügybarátaim, kik tudósításaikkal s közleményeikkel czélom elérésére közre mûködtek, összesen és egyenként fogadják legszivesebb köszönetemet a tudomány iránti érdeklödésükért s azon támogatásért, mely nélkül a nehéz föladatot csak ennyire is megoldanom bizonyosan nem sikerülhetett volna.
Kolozsvártt, 1878. október 20-dikán.
Szabó Károly. Régi Magyar Könyvtár Az 1531–1711. megjelent magyar nyomtatványok könyvészeti kézikönyve írta Szabó Károly, a M. Tud. Akad. r. tagja, az Erdélyi Muzeumi és a kolozsvári M. Kir. Egyetemi Könyvtár igazgatója, a kolozsvári M. Kir. Egyetemen a hazai történelem ny. r. tanára. Kiadja a M. Tud. Akadémia Budapest A M. Tud. Akadémia könyvkiadó hivatala. Az akadémiai épületben. 1879.
Colophon: Viennae Pannonie Ioannes Singrenius, suis, ac Ioannis Metzger bibliopolê, expensis XVII. die Mensis Iulij excudebat. Anno M. D. XXXVI. Nijomtatta bechbe Ianos Sijngrenius, az ew, Ees Metzger Ianos kewltsegeuel zent Jakab hauanak tijzenheted napijan, ezer ewt zaaz harmijczhat eztendewbe. Cum gratia et priuilegio Romanæ Regiæ Maiestatis ad quinquennium. Példányai: M. nemz. Muz. – Erd. Muz. – M. Akad. (elül csonkán). – Bécsi cs. ktár. – Schlauch Lõrincz szathmári püspök ktárában. – Szegedi franc. zárda. – Kolosvári ref. coll. (elül 11 lev. hij.). – Csonkán megvolt Nagy István külföldre került könyvtárában is. Lásd: List et Francke Catalogue des livr. de M. Etienne Nagy. Leipzig. 1870. 13. l., hol hibásan van állítva, hogy ez a második magyar nyelven nyomtatott könyv, s kevés fönmaradt példánya mind többé-kevésbbé csonka. | |||||||||||
MEGHÍVÓ Keresztszülős Találkozóra
Téma: MEGHÍVÓ Keresztszülős Találkozóra
Feladás dátuma: január 18., 16:37
Üzenet szövege
MEGHÍVÓ
Keresztszülős Találkozóra
Két évvel ezelőtt nagy sikerrel került megszervezésre egy találkozó Budapesten, amikor a keresztszülőknek lehetőségük volt találkozni Moldvában dolgozó pedagógusokkal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének munkatársaival. Ebben az évben is szeretnénk hasonló alkalmat teremteni. Ezért szeretettel meghívunk minden kedves keresztszülőt 2010. január 31-én tartandó keresztszülős találkozónkra!
A találkozó időpontja: 2010.január 31. 14.00 óra
Helyszíne: Németh László Gimnázium, Budapest 1131 Nővér utca 15-17.
A találkozó helyszíne megközelíthető a következőképpen:
A 14-es villamossal. A Gyöngyösi utca megállónál kell leszállni. A Gyöngyösi utcán a Váci út irányába kell elindulni, a második keresztutca a Nővér utca, a sarokról látszik a gimnázium épülete. (a villamosmegállótól 5 perc séta)
A 30-as autóbusszal: az iskola a fentivel azonos módon érhető el.
A 3-as metróval: A Gyöngyösi utca megállónál kell leszállni. A Gyöngyösi utcán sétálva körülbelül 12-15 perc alatt érhető el a gimnázium, illetve a Nővér utca.
A 105-ös busszal: József Attila térnél kell leszállni (a megálló a Gyöngyösi utca sarkán van), majd a Gyöngyösi utcán a Lehel út irányába a második keresztutca a Nővér utca (3 perc séta)
A találkozó alkalmával lehetőség nyílik minden falu tanárával személyesen, „szülőértekezlet” - szerűen elbeszélgetni, megismerkedni. A találkozón lehetőség lesz levelek, csomagok átadására, melyeket továbbítunk Moldvába!
Szeretettel várunk minden érdeklődőt is, aki nem keresztszülő, de érdekli a moldvai csángó oktatási program!
Farkas-Ferencz Endre – a „Legyen Ön is Keresztapa, Keresztanya!” program koordinátora
2010. január 12.
2010. január 15., péntek
Old Sámson klub
Február 5.-én OLD SÁMSON klub indul a Magyarok Világszövetségének Házában a Semmelweis u.1-3 számban. /Az ASTORIÁNÁL/. Tánc, büfé, igazi nosztalgia hangulat! A 60-as 70-es évek nagy slágerei! Sok szeretettel vár mindenkit a banda: GERDESITS FERI, DEBRECZENI CSABA /BUCIKA/, HARMATH ÁDÁM /ÖC SI BÁCSI/, HARMATH SANYI /volt APEHES!/, BELEZNAI "LUCIFER" FERI, VASTAG "VASTI" GÁBOR és MAKRAI PALI! 19-22h.-ig.
"Az én Egyiptomom" - Irodalmi pályázat - 2010
"Az én Egyiptomom" - Irodalmi pályázat - 2010
"Az én Egyiptomom" - Irodalmi pályázat - 2010
Kiíró: Magyar-Egyiptomi Baráti Társaság, VPM, Verslista
Pályázat címe: "Az én Egyiptomom" – Versek Egyiptomról.
Pályázhatnak: Magyarországon és határainkon túl élő magyar nyelven író amatőr írók - kortól és foglalkozástól függetlenül bárki - kizárólag saját maguk által írt, magyar nyelvű versekkel.
Beérkezési határidő: 2010. február 12. péntek éjfél.
Kategória: irodalmi, vers
2. Célunk kettős.
Egyrészt felhívni a figyelmet arra, milyen sokarcú, változatos a
másrészt, hogy az amatőr költőknek és íróknak e módon is segítsük interneten való megjelenésüket.
5. Beküldés: a pályázati anyagokat e-mailben (csatolt fájlként Word dokumentumban - Times New Roman betűtípussal, 12-es betűnagyságban, normál sorközzel, 2,5-2,5-es margóval, 1 hasábos tördelésben) fogadjuk, egyiptom@verslista.hu email címen (kérjük, pontosan írják be az email címet!) 2010. február 12. péntek éjfélig. A levél tárgya legyen minden esetben: "Az én Egyiptomom"!
A pályázatok beérkezését visszaigazoljuk! Ha ez nem történik meg 48 órán belül, akkor kérjük a
beküldési cím leellenőrzését, hogy nincs-e elgépelve. Ha a cím jó, mégse történt visszaigazolás, úgy az attila@vpm.hu címre ismételjük meg a pályázat elküldését.
A szerzők nyilatkozatát (hogy saját szellemi termékükről van szó) a következő postai címre várjuk:
Vizuális Pedagógiai Műhely 8263. Badacsonytördemic, Római út 84.
A nyilatkozatnak legkésőbb 2010. február 19.-ig meg kell érkezniük a fenti címre.
A nyilatkozat faxon is elküldhető a 87/431-050-es faxszámra, de ebben az esetben is kérjük az aláírt Nyilatkozat elküldését postai úton legkésőbb február 19-ig. Aláírt, postán visszaküldött, a 4-es pontban felsorolt adatokat és a beküldött versek címeit tartalmazó Nyilatkozat hiányában a beküldött verseket töröljük a pályázati anyagból.
6. Nevezési díj: 2.000 Ft/vers. A nevezési díj beérkezési határideje 2009. február 19.
A nevezési díjakat a következő címre várjuk: Vizuális Pedagógiai Műhely 8263. Badacsonytördemic, Római út
Azokat az írásokat, amelyek nevezési díja a határidőig nem érkezik be, töröljük a pályázatból.
7. Minden beküldött pályázat felkerül a beküldési határidő lejárta után a Magyar-Egyiptomi Baráti Társaság most készülő (www.mebt.hu) honlapjára.
8. Pályadíjak:
A beérkező írásokat szakmai zsűri értékeli. A zsűri minden beérkező írást pontoz. A legtöbb pontot elérő írások díjat kapnak az Egyiptomi Nagykövetség, Egypt Air, Anubisz Travel, MEBT, a Vizuális Pedagógiai Műhely, a Barátok Verslista, a Szent Gellért Könyvkiadó és Bodó Csiba Gizella író felajánlásának köszönhetően.
I. helyezett: 5 nap 4 éjszakás utazás Kairóba 1 főre a 2010-es évben (Anubisz Travel Ozirisz programja)
II. helyezett: irodalmi kiadványok 25 ezer Ft értékben
III. helyezett: irodalmi kiadványok 15 ezer Ft értékben
A pályázat kiírói ill. támogatói Különdíjakat is kiadhatnak.
A szakmai zsűri által legtöbb pontot elérő írások nyomtatásban is meg fognak jelenni folyóirat formájában. A kiadvány megjelenéséről a kiadványba kerülőket értesítjük majd. A folyóirat felkerül a http://kepzeldel.hu címre is.
9. Eredményhirdetés: 2010. március 27-én lesz. A helyezetteket e-mail címükön értesítjük majd.
Helyszíne: Törökbálint, Művelődési Ház.
A pályázati írások és a helyezések a Magyar-Egyiptomi Baráti Társaság jövő évtől működő honlapján (www.mebt.hu) is megtekinthetők lesznek.
10. További információ az attila@vpm.hu címen kérhető.
Szeretettel üdvözöl:
Dr. Győry Hedvig a Magyar-Egyiptomi Baráti Társaság főtitkára
Baranyai Attila a Barátok Verslista vezetője
Dsida Jenő Siralom
Elbújt előlünk az irgalom napja,
ronggyá olvastuk már a bibliát,
s a harsonás, ítéletes világvége,
ki tudja, merre még.
Az őszre tél és újra nyár -
ha fűtjük is, hideg a szobánk.
Plátót és Kantot betéve tudjuk,
odvasakat ásítunk.
Mintha pályaudvaron ülnénk,
únosan valami vonatra várva.
A bölcsebbek mereven mosolyognak:
ők már tudják, hogy semmi se jön.
De jaj lenne nekik, ha mondanák,
ezer jaj, hogyha nevetnének:
A tömlöcökben nem fér el a jajgatás,
az őrültek háza zsúfolva van.
Unatkozó emberek karácsonyfát
gyújtottak a főtér közepén.
Belefűrdünk gyermekesen a lángba.
Egy sovány pap beszél.
Azt mondja, hogy sokat kellene sírnunk,
nagyon rosszak vagyunk.
S mi letérdepelünk és kórusban zokogunk:
Miserere! Miserere! Miserere!
2010. január 13., szerda
Sciennet ajánlat
A ScienNet,(teljes nevén ScienNet International) neve, szabad fordításban, tudományos hálózatot jelent.Tehát egy tudományos hálózat, amit az interneten lehet elérni!
A szlogenje az, hogy „ miért éljünk, ha nem azért, hogy minél könnyebbé tegyük egymás számára az életet?”
A ScienNetet Washington DC-ben jegyezték be 2006.07.01.-én, de munkáját ugyan ez év szeptemberében kezdte.
A feladata, egyben a célja is: Olyan Nemzetközi Törzsvásárlói Közösség és Vásárlási utalványkereskedés létrehozása, ami a vásárlóknak és kereskedőknek egyaránt JELENTŐS előnyöket biztosít!
A ScienNet jelenleg Magyarországon tevékenykedik, de tervbe van véve, hogy külföldön is kialakítja a törzsvásárló közösségét, s ott is dolgozik majd.
Ez, egy zseniális ötlet, ami ráadásul egyszerű is! Alkotói tudományosan kiszámolták minden előnyét, ha valaki használja a rendszert!
Rottek László – Jöv. fejlesztő
Mobil: 36-30-4572467
Skype: Rottek László
http://sciennetkarrier.shp.hu/hpc/web.php?a=sciennetkarrier&o=hogy_is_kezdodott___W92q
2010. január 12., kedd
Reményik Sándor A lehetetlenség kapujában
Nem akarom, - és minden versbe mégis
A Te nevedet építem bele,
Isten, holt szívem élő Istene -
Mint faltörő kos a kőfalakon,
A soraimon rést üt a neved, -
Tán csak szokás, - hisz Tehozzád kiáltnak
Nyomorúság idején mindenek, -
Isten, üres szó, vagy végtelen teltség,
Mondd meg nekem most: mért nem teheted,
Hogy akik egymást oly igen szerették,
Varázsütésre mind eltűnjenek?
Mért van az a gyilkos: egyik előbb?
És mért parancs, hogy a más végignézze
Mindíg, mindíg a halálbamenőt?
És mért kell tépnem magamat azon,
Én menjek-e előbb, vagy menjen ő,
S engem ne lásson a ravatalon?
Mért nem egyszerre, egy harangütésre
Ragadtatnak az egymást szeretők
Megnyíló földbe, vagy megnyíló égbe?!
A lehetetlen kapujában állok,
Tudom, Uram, hiába zörgetek,
S tudom, hogy őrület, amit kívánok, -
De hidd el, jobban dícsérnének téged
Az egy csapásra megszűnő világok,
Az egy szélroham-eloltotta lángok,
Az egy ütemre megállt szívverések!
Dsida Jenő:Leselkedő magány
És egyszer, tudom, te is elmégy
a nyughatatlan árnyak útján.
Mogorva lesz, üres és értelmetlen
a hóbaguggolt kis fagyos faház.
Tárva felejted az ajtót.
Küntről beszitál, borzongat a köd
s az esti szél bezúg, besír
a végtelen fjordok felől.
Egy elfelejtett képedet
felakasztom a deszkafalra,
örökmécsest gyújtok elébe...
És csöndesen a küszöbre ülök.
Drogmentes Mozgalom - Köszönet
Nagyon köszönöm, rengetegen nyilvánítottátok ki véleményeteket a cseh drogtörvénnyel kapcsolatban. Jó volt látni, hogy mennyire logikusan gondolkodtok.
Egy dolgot pontosítani szeretnék, amit nem 100%-os pontossággal írtam: terminológia szerint ezt nem legalizációnak (ahol szabadon fogyasztható), hanem dekriminalizációnak hívják. (azaz nem törvénysértés, hanem szabálysértés kategóriába esik a fogyasztás, illetve "kisebb mennyiségű" drogok használata.) Ilyen szép, lágyított szóba van becsomagolva, hogy ne szúrja annyira a szemed.
Érdekes ez az elnevezés: DE - KRIMINALIZÁCIÓ, ami a szavak szerint a bűnözéstől való megfosztottságot, illetve a bűnözés hiányát jelenti. Meglehetősen figyelemreméltó megoldás a bűnözés visszaszorítására!
Vajon aki csupán csekély mennyiségű drogot fogyaszt, és vezetés közben így okoz balesetet, az nem bűnös? Vagy hogy van ez?
Kérdeztétek sokan, hogy miképp hat ez Magyarországra, illetve a mi "szakértőinknek" mi a véleménye erről. Nos, bevágok egy linket a Reggeli (RTL Klub) műsorából,
http://www.youtube.com/watch?v=4vDWgCZwjTE&feature=player_e mbedded#
ahol többek között Sárosi Péter "szakértő" szónokol.
Pár adat róla: a Kendermag alapítvány alapítói között volt, a drogfogyasztók érdekében szólal fel minduntalan. Ezzel alapvetően nem lenne nagy baj, kivéve az, hogy a drogok fogyasztását normálisként tünteti fel megnyilatkozásaiban, vagy kinyilatkoztatásaiban. Ahogy tetszik. Akárhogy is nézzük, a "normális" szónak többek között ez a definíciója: "Szokásos, természetes, rendes." Illetve: „Épeszű”. Ilyen lenne a drogfogyasztás?
Mondd el a véleményed!
elnok@drogmentes.hu
Itt csatlakozhatsz felhívásunkhoz:
http://www.drogmentes.hu/hu/?mod=form_generator&cla=form_ge nerator&fun=access&id=2&mid=274&temp=drogmentes. hu
Sok szeretettel,
Braun Mónika
elnök
Együtt egy drogmentes Magyarországért Mozgalom
2010. január 11., hétfő
2010. január 7., csütörtök
Csehország legalizált
Téma: Csehország legalizált
Feladás dátuma: január 7., 00:45
Üzenet szövege
Nem tudom, hallottátok e, de Csehország legalizálta a kis mennyiségű drogok használatát!
Január 1-jétől nem büntetik Csehországban, ha valaki bizonyos kábítószereket kis mennyiségben saját használatra magánál tart.
A kormány döntése alapján a "kis mennyiség" heroin esetében legfeljebb 1,5 gramm, kokainnál legfeljebb 1 gramm, a pervitinnél pedig 2 gramm. Marihuánából maximum 15 grammot tarthatnak maguknál a csehek januártól. Hasisnál a felső határ öt gramm, ecstasy esetében négy tabletta, míg az LSD esetében 5 adag.
Az igazságügyi és a belügyi tárca vezetője ugyanakkor feladatul kapta, hogy fél éven belül értékeljék ki, milyen hatással volt ez a törvénymódosítás a kábítószer-használatra, illetve az azzal összefüggésbe hozható törvénysértések alakulására.
Gondoljátok el, milyen hatással lesz ez a társadalomra? Szerintetek mi az, ami kimutatható FÉL ÉV alatt?
Milyen elképesztő zűrzavarban lehet egy kormány, ahol egy ilyen "megoldást" hoznak egy amúgy is súlyos helyzetre?
Kérlek, ha van kedvetek írjátok meg a véleményeteket!
elnok@drogmentes.hu
Szeretettel,
Braun Mónika
ps.
L. Ron Hubbard szerint
"A drogok megfosztják az életet azoktól az érzésektől és örömöktől, melyek az élet valódi értelmét adják."
Szerintem érdemes ezt a kérdést ebből a nézőpontból megvizsgálni....
2010. január 1., péntek
PSZICHIÁTRIA: KÁROKOZÁS ÉS HALÁLESETEK
című tényfeltáró kiállítás nyílik a Nyíregyházi Korzó Bevásárlóközpontban.
Az utazó kiállítás közel 40 évnyi, a pszichiátriai visszaélések terén végzett feltáró munka egyedülálló eredményét mutatja be, amely az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért, a mentális egészségügy nemzetközi megfigyelő szervezete munkájának eredményeképpen született meg. A kiállítás anyagainak, dokumentumainak egy jelentős része e kiállításon kívül másutt nem tekinthető meg.
Néhány példa a kiállításon szereplő témákból:
- 20 000 000 gyermek szed tudatmódosító gyógyszereket
- A múlt pszichiátriai kezelései: a páciensek fizikai lehengerlése
-Az elektrosokk és a pszichiátriai agyműtétek "kifejlesztésének" története
- A holokauszt és az apartheid mögött állók
- A 20. század vezető pszichiáterei által kialakított terv a pszichiátria társadalmi befolyásának kiterjesztésére
- Pszichiátriai szerek világszintű terjesztése hatalmas profitért
- A pszichiátria által tönkretett művészek
Az itt bemutatott adatok messze nem csak a pszichiátriai intézetekben kezelt embereket ért atrocitásokról szólnak. Biztosan állíthatjuk, hogy a kiállítás megtekintése után a látogató számos dolgot másképpen fog látni, mint azelőtt.
Helyszín: Korzó Bevásárlóközpont, 4400 Nyíregyháza, Nagy Imre tér 1. A épület I.em. Promod üzlet mellett
Megtekinthető: 2009 január 3-tól 17-ig.
Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány
Telefon: (1) 342-6355
Mobil: 06 (70) 330-5384
E-mail: info@cchr.hu
Web: http://www.emberijogok.hu
Kérünk értesítsd Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei ismerőseidet!
Szeretettel várjuk!