2010. február 8., hétfő

Életrajzok - Dr. Imre Mihály

Dr. Imre Mihály

habilitált egyetemi tanár

D.Sc.

Szakmai önéletrajz

Konferencia-szereplés

Témavezetés

Publikációs lista

Fokozatok (fokozatszerzés éve):

Dr. Univ. (1976)

CSc (1994)

DSc (2006)

Habilitáció:

habilitált (2001)

Beosztások:

adjunktus (1988-1995)

docens (1995)

Kutatási területek:

a reneszánsz, a reformáció és a barokk korának irodalma

Diploma:

magyar nyelv és irodalom - történelem szakos középiskolai tanár (JATE - Szeged, 1970)

Nyelvtudás:

latin, német, francia

Közéleti tevékenység:

az OTKA Irodalomtudományi Szakbizotság zsűritagja (1997-2000)

Egyetemi közéleti tevékenység:

Szaktanácsadó a BTK Tanárképzési Kollégiumban (a tanári képesítő vizsga követelményrendszerének kidolgozása, a képesítő vizsgák felügyelete) (1992-2002)

Intézeti közéleti tevékenység:

végzős magyar szakos hallgatók tanítási gyakorlatának és zárótanításaik felügyelete (1992-2002)

Munkahelyek:

Bethlen Gábor Gimnázium, Hódmezővásárhely, gimnáziumi tanár (1970-1981)

Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, Magyar Irodalomtörténeti Tanszék, Szeged, főiskolai adjunktus (1981-1988)

KLTE majd DE BTK Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézet (1988-)

Vendégoktatás:

Babes-Bolyai Tudományegyetem (Kolozsvár), Magyar Nyelv és Irodalomtudományi Tanszék (egy-egy hónap 1997 és 2000-ben)

Elérhetőség:

főépület, 302. szoba
tel.: 52/512-900/22498

fax: 52/512-934
e-mail:
imrem@puma.unideb.hu

Fogadóórák:

kedd13.00–14.00302
csütörtök10.00–11.00302

DR. IMRE MIHÁLY SZAKMAI ÖNÉLETRAJZA

1946. június 10-én születtem Hódmezővásárhelyen. Sikeres egyetemi felvételim után egy éves sorkatonai szolgálatomat töltöttem, majd 1965-ben megkezdtem tanulmányaimat Szegeden a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-történelem szakán. 1970-ben szereztem magyar-történelem szakos tanári diplomát, ezt követően Hódmezővásárhelyen a Bethlen Gábor Gimnáziumba pályáztam sikeresen és ott tanári állást nyertem el. 1970-1981 között e nagy hagyományú iskolában dolgoztam s itt alakultak ki tudományos terveim s tettem meg az első szakmai lépéseket. Ébredő szakmai érdeklődésemet szerencsére bátorították tudóstanár kollégáim s csakhamar a régi magyar irodalom tanulmányozásába kezdtem. 1975-ben készítettem el bölcsészdoktori értekezésemet Szenci Molnár Albert egy pályaszakaszának vizsgálatából, amelyet Summa cum laude védtem meg a József Attila Tudományegyetemen.

Ezt követően rendszeresen végeztem tudományos munkát és folyamatosan jelentek meg nyomtatásban tudományos közleményeim. 16-18. századi iskola- és helytörténeti, művelődéstörténeti kutatásokat végeztem, amelyek a készülő várostörténeti monográfia részét képezték. Alapvetően a 16-18. századi régi magyar irodalom foglalkoztatott a továbbiakban is és már ekkor kialakult évtizedeken keresztül elkísérő kutatási témáim jelentős része. Szőnyi Benjamin életművének vizsgálata hívta föl a figyelmemet a fiziko-teologizmus18. századi jelentőségére, kapcsolatára a pietizmussal. Szenci Molnár-kutatásaimat kisebb-nagyobb megszakításokkal azóta is folytatom, ezt bizonyítják a tárgykörben tartott előadásaim, publikált tanulmányaim. 1976-tól a JATE Régi Magyar Irodalom Tanszékének óraadó tanára voltam. 1981-ben sikerrel megpályáztam Szegeden a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Magyar Irodalom Tanszékén meghirdetett adjunktusi állást, ahol 1988 februárjáig dolgoztam. Új munkahelyemen régi magyar irodalmat oktattam, részt vettem a Tanszék oktatási-tudományos feladataiban, diákköri munkájában. Ekkoriban kezdett érdekelni atoposzkutatás, amelyhez bátorítást kaptam Tarnai Andortól és Klaniczay Tibortól. Ebben a témában kandidátusi értekezés elkészítéséhez kezdtem. Bekapcsolódtam az MTA Reneszánsz-Barokk Kutatócsoportjának munkájába, konferenciáin részt vettem, előadásokat tartottam.

1988-ban meghívást kaptam a KLTE Régi Magyar Irodalom Tanszékére, ahová 1988 februárjában kerültem adjunktusi beosztásba. 1988-1991 között ingáztam, majd 1991-ben családommal Debrecenbe költöztem. Feleségem a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának tanára, 19 éves lányom egyetemi hallgató, 15 éves fiam gimnazista. Kutatási és munkakörülményeim lényegesen javultak, bekapcsolódtam a Tanszék oktatói és tudományos programjaiba. Folytattam a toposzkutatást és 1992-re elkészítettem„Magyarország panasza – A Querela Hungariae toposz a 16-17. század irodalmában” c. kandidátusi értekezésemet, amelyet 1993 őszén sikeresen megvédtem, 1994-ben egyetemi docensi kinevezést kaptam. Disszertációm részleteit különböző szakmai konferenciákon ismertettem, azokat publiklátam, az értekezés 1995-ben önálló könyv formájában meg is jelent. Eddigi kutatási témáim mellet újabb kérdéskör kezdett foglalkoztatni, a toposzkutatás tapasztalatai irányították figyelmemet a retorikatörténeti vizsgálatokra. E retorikai irodalom magyar nyelven szinte hozzáférhetetlen. Az egyre erősödő szakmai érdeklődés fontossá tette ezen retorikai műveltség alapműveinek – vagy legalábbis fontos részleteiknek – magyar nyelven való közreadását. Ez ösztönzött egy olyan antológia elkészítésére, amely bőséges válogatást ad közre mindebből a reneszánsztól kiindulva a 17. század közepéig. A reneszánsz-későreneszánsz kötetben helyet kapott egy négy ívnyi bevezető tanulmányom, szerkesztésemben, sajtó alá rendezve mintegy 28 ívnyi válogatás a legfontosabb és legjellemzőbb 16–17. századi latin nyelvű retorikákból szövegértelmező jegyzetekkel, fogalomtárral együtt. A kötetet a Kossuth Egyetemi Kiadó a „Csokonai Universitas Könyvtár– Források” sorozatában jelent meg 2000-ben. (A kötet második javított, bővített kiadása 2003-ban jelent meg.) A retorikai antológiát szinte minden hazai bölcsészkaron tankönyvként használják.

1994 óta szoros szakmai kapcsolatot alakítottunk ki a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Intézetével, amelynek során hallgatóikat fogadtuk folyamatosan PhD programunkban, vendégtanárok látogattak el Kolozsvárra. 1996-1998-ben két alkalommal én is jártam Kolozsvárott vendégtanárként, amelynek során előadásokat tartottam és kutatásokat folytathattam az ottani Akadémiai és Egyetemi Könyvtár, valamit a marosvásárhelyi Teleki-téka kéziratos anyagában és a régi nyomtatványokat vizsgálhattam. Fontos az erdélyi jelentős tudományos gyűjtemények anyagának – különösen a puritanizmus irodalmának – szisztematikus föltárása és publikálása, amelynek végzésére Tanszékünk kutatócsoportot hozott létre. Részt veszek az Intézet PhD képzési programjában, 3-4 hallgató doktori disszertációjának elkészítését irányítom. Jelenleg is témavezetője vagyok több készülő doktori értekezésnek (Mikó Gyula, Tóth Zsombor, Fazakas Gergely, Luffy Katalin). Továbbra is szoros szakmai kapcsolatot tartunk fenn a kolozsvár Babes-Bolyai Egyetem doktori iskolájával. (Gábor Csilla, Egyed Emese) Retorikatörténeti kutatásaimban fontos szerepet játszottak a doktoriskola tagjai, részint fordítóként kapcsolódtak be a munkába, részint az anyaggyűjtésben, bibliográfi elkészítésében segítettek.

Hetente tartunk foglalkozást doktorandusainknak, ahol előre kialakított tematika megbeszélése, feldolgozása zajlik. A vezetésem alatt készülő doktori értekezések részletei rendszeresen megjelennek szakmai folyóiratokban, tanulmánykötetekben, szerzőik pedig konferenciákon szerepelnek előadásaikkal. Fontos körülmény, hogy doktoriskolánk szakmai kapcsolatot épített ki Graeme Murdock-kal (University of Birmingham, UK) és az angliai puritánizmus kutatóműhelyeivel, ennek eredményeként kutatóúton és konferencián vett részt Angliában Fazakas Gergely és Csorba Dávid. Ugyancsak szoros szakmai kapcsolat épült ki a wolfenbütteli Herzog August Bibliothekkel és a körülötte csoportosuló német reneszánsz-barokk kutatócsoporttal. ( Prof. Wilhelm Kühlmann-Heidelberg, Prof. Anton Schimdling- Tübingen, Prof. Bodo Gutmüller - Marburg) Szakmai konferenciákon veszünk részt, és publikálunk németországi kiadványokban. Doktoriskolánk kutatómunkájának támogatására 2004-ben húszmillió forint értékű OTKA-pályázatot nyertünk el. 1997-ben elnyertem a Széchenyi-ösztöndíjat. Részt veszek a szakmai közéletben, hazai és nemzetközi konferenciákon, rendszeresen vagyok bizottsági tagja, kandidátusi, PhD, akadémiai doktori védéseknek. Az OTKA Irodalomtudományi Szakbizottságának tagjaként dolgoztam 1997-2000 között, majd 2001-2004 között az OTKA Társadalomtudományi Kollégiumának voltam a titkára és vettem részt tudományszervezési-pályázati-bírálati feladatok végzésében.

1999. októberében a wolfenbütteli Herzog August Bibliothek tudományos ösztöndíjasaként folytathattam kutatásaimat Németországban. 2000 őszén habilitációs értekezésként benyújtottam elkészült retorika könyvemet:Retorikák a reformáció korából. 2001. február 15-én sikeresen habilitáltam a Debreceni Egyetemen, előadásaim címei: A magyar késő-reneszánsz irodalmi műveltségének összegezője: Szenci Molnár Albert, A retorika, mint a reformáció irodalomelmélete, Der Topos „Querela Hungariae” in der Literatur des 16-en Jahrhunderts. 2001. szeptember 24 - 26 között részt vettem Wolfenbüttelben a Herzog August Bibliothekben rendezett Deutschland und Ungarn in ihren wechselseitigen Beziehungen während der Renaissance c. konferencián , ahol Der ungarische Türkenkrieg als rhetorisches Thema in der frühen Neuzeit címmel tartottam előadást. 2002-ben eredményesen pályáztam a Deutscher Akademischer Austauschdienst (DAAD) pályázatát, ennek keretében két hónapot tölthettem Németországban. 2002 szeptemberében Wolfenbüttelben, a Herzog August Bibliothekben végeztem kutatásokat, majd októberben Heidelbergben, a Ruprecht Karls Universitäten folytattam munkámat. (Kutatási témáim: a magyar későreneszánsz retorikai-poétikai rendszereinek és liturgiájának kapcsolata a német kultúra jelenségeivel, Szenci Molnár Albert életműve.) 2001-ben elnyertem a Széchenyi István ösztöndíjat.

2005-ben elnyertem Németországban a wolfenbütteli Herzog August Bibliothek és a Mellon-Foundation három hónapos Forschungsstpendium-át, amelyet 2005/06-ban Wolfenbüttelben töltöttem el. Németországi kutatóútjaimon készülő akadémiai doktori értekezésemhez gyűjtöttem anyagot: részben korabeli forrásokat, részben modern szakirodalmat. 2006 december 21-én sikerrel megvédtem Kulturális emlékezet, retorikai, poétikai elvek érvényesülése Szenci Molnár Albert műveiben c. akadémiai doktori értekezésemet, amely a Balassi kiadó Humanizmus és Reformáció sorozatában fog könyv formában megjelenni.

Debrecen, 2007. februárjában

Imre Mihály

habil. egyetemi docens

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése